Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabadalmak

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2014. március 27.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szerzői jogi oltalom alá nem eső (tehát nem az irodalom, a tudomány vagy a művészetek körébe tartozó), tipikusan műszaki jellegű szellemi alkotások törvényi védelme az iparjogvédelem területét alkotja. Az elnevezés utal arra, hogy itt az ipari forradalommal kezdődően és azóta is általában az ipari termeléssel, termékekkel összefüggő szellemi alkotások jogi oltalmáról van szó. Ez a jogterület közvetlen módon a feltalálói tevékenység védelmét, elismerését és anyagi ösztönzését kívánja biztosítani. Ebben a témakörben kerül feldolgozásra a szabadalmi jog és védjegyoltalom valamennyi lényeges eleme, így többek között a szabadalmi eljárás, a szabadalom korlátai és védelme, s szabadalmi és védjegylicencia.

Cikk:

Védjegyoltalom

A védjegy meghatározása
Kizárás a védjegyoltalomból
A védjegyoltalom jogosultja és tartalma
A védjegyoltalom korlátai
A védjegyjog bitorlása

Mind a termelők, mind a fogyasztók szempontjából fontos az egyes áruk és szolgáltatások egymástól való megkülönböztetése, beazonosíthatósága. Ezért alakult ki előbb a terméken a készítő nevének vagy cégének a feltüntetése, majd egyéb jelzések elhelyezése, végül az árujelzők nyilvántartásba vétele, lajstromozása és kizárólagos jogosultságot biztosító törvényi védelme. A védjegyek és más árujelzők gazdasági funkciójához tartozik ma már a minőség védelme és tanúsítása, a fogyasztóvédelem, különösen a fogyasztók tájékozódásának előmozdítása és a gazdasági versenyelőnyök biztosítása is.

A védjegy meghatározása

Védjegy lehet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés:

  1. szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, betű, szám, ábra, kép vagy ezek kombinációja,
  2. sík vagy térbeli alakzat (pl. egy palack formája), szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang
  3. (és mindezek bármely összetétele),

feltéve, hogy áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas és nem esik törvényi kizárás alá §. Elektronikus védjegykutatás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által biztosított felületen végezhető.

Kizárás a védjegyoltalomból

A törvény számos feltétlen és viszonylagos kizáró okot ismer.

Feltétlen kizáró okok pl. ha a jelzés csak fajtára, mennyiségre, rendeltetésre, értékre utal, ha használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne, ha az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, ha kizárólag állami felségjelből áll stb.

Viszonylagos kizáró okok pl. ha a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, vagy ha azzal összetéveszthető (ezért fontos a bejelentés előtt a védjegykutatás elvégzése), más személy személyhez fűződő jogát - különösen névhez, képmáshoz fűződő jogát - sértené stb. A viszonylagos akadályok az érdekeltek hozzájáruló nyilatkozatával elháríthatók §.

A védjegyoltalom jogosultja és tartalma

A védjegyoltalom azt illeti meg (akár természetes személy, akár szervezet (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a megjelölést a törvényes eljárás útján lajstromoztatja §. A védjegyoltalmat többen közösen is kérhetik.

A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozás időpontjában keletkezik, és a bejelentés napjától számított tíz évig tart. Eltérően azonban a szabadalom oltalmi idejétől, a védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra korlátozás nélkül megújítható. §

A védjegyoltalom is abszolút szerkezetű jogviszonyt keletkeztet, tehát a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A jogosult engedélye nélkül tilos a védjegyet vagy azzal azonos, illetőleg összetéveszthető megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, ill. szolgáltatásokkal kapcsolatban használni. A jellegükben teljesen eltérő árukra vagy szolgáltatásokra is tilos a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használni, ha a védjegy belföldön jó hírnevet élvez, és a megjelölés használata ezt tisztességtelenül sértené, vagy kihasználná §.

A védjegyoltalom korlátai

A jogosult nem tilthat el mást attól, hogy tisztességes gazdasági tevékenysége körében

  1. a saját nevét vagy címét használja (csak természetes személy hivatkozhat saját nevére vagy címére),
  2. az áru szokásos jellemzőit (például fajta, minőség, rendeltetés, előállítási idő, földrajzi eredet) jelzésként használja,
  3. illetve hogy a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen alkatrészek vagy tartozékok esetén)

használja §.

Ha a védjegyjogosult öt éven át eltűri egy későbbi védjegy használatát, ezután nem léphet fel vele szemben (belenyugvás). §.

A védjegyjog bitorlása

Aki a védjegyjogosult kizárólagos használati jogát megsértve a védjegyet jogosulatlanul használja, védjegybitorlást követ el. A szándékos védjegybitorlás - ha vagyoni hátrányt okoz - bűncselekmény (iparjogvédelmi jogok megsértése). §.

A bitorlóval szemben a szerzői jogbitorláshoz és a szabadalombitorláshoz fűződő esetleges jogkövetkezményekhez hasonló polgári jogi igények támaszthatók. A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

  1. követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. követelheti a védjegybitorlás, vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
  3. követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
  4. követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
  5. követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
  6. követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. §

A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. §

Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet §. A védjegyügyek egyebekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartoznak. §

median