Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!
Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun 2016.06.29-én (szerda) 1:00 órától 8:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások, valamint az AVDH szolgáltatás nem lesz elérhető. Szíves megértését és türelmét köszönjük.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozási engedélyek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben az üzletek működési engedélye, a telepengedély és a szakfordító- és tolmácsigazolvány kerül bemutatásra.

Cikk:

Üzletek működési engedélye

Kihez kell benyújtani a működési engedély iránti kérelmet?
Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt?
Mit kell tartalmaznia a működési engedély iránti kérelemnek?
Mely szakhatóságok vesznek részt a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban?
Helyszíni szemle az engedélyezési eljárás során
Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről
A kereskedő bejelentési kötelezettsége
A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása)

Kihez kell benyújtani a működési engedély iránti kérelmet?

A kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. §

Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt?

Nem. A 2009. október 1-jétől hatályos szabályozás értelmében csak az alább felsorolt, ún. üzletköteles termékek forgalmazása esetén kell működési engedélyt kérni. §

Üzletköteles termékek:

  1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;
  2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
  3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
  5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  6. nem veszélyes hulladék;
  7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. §

Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek.

Előfordulhat természetesen, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet - a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz.

Mit kell tartalmaznia a működési engedély iránti kérelemnek?

A kérelemben meg kell adni a kereskedő fontosabb adatait (a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, illetve a kistermelő regisztrációs számát, valamint a kereskedő statisztikai számát), az üzlet adatait (az üzlet tulajdonosának nevét; az üzlet címét, helyrajzi számát, alapterületét, használatának jogcímét; az üzlet elnevezését és napi/heti nyitvatartási idejét), a forgalmazni kívánt üzletköteles és egyéb termékeket (külön kiemelve az árusítani kívánt jövedéki termékeket), a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem) és a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

A kérelemhez csatolni kell nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével); haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot; közös tulajdonban álló üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Mely szakhatóságok vesznek részt a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban?

A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki

  1. a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
    • a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
    • a magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,
  2. állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
    • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
    • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
  3. ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és - tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége - első fokú eljárásban a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
  4. olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak
    • a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén - a 4/2. alpontban foglalt kivétellel - az első- és másodfokú hatósági eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóságokat,
    • az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) működtetni kívánt üzlet esetében tűzvédelmi szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban pedig a honvédelemért felelős minisztert, valamint
  5. a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében munkabiztonsági szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert. §

Helyszíni szemle az engedélyezési eljárás során

Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről értesíti az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait (társasház esetében a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetében az elnököt) is. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban észrevételeket lehet benyújtani, melyeket a jegyző a szemlén ismertet. §

Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről

A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. §

A kereskedő bejelentési kötelezettsége

A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból. §

A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása)

Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, és a jogsértés másként nem orvosolható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.

A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha

  1. a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
  2. a kereskedő az üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt sem tesz eleget a jegyző határozatában foglaltaknak,
  3. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart,
  4. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben forgalmaz üzletköteles termékeket, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. §