Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozási engedélyek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. április 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben az üzletek működési engedélye, a telepengedély és a szakfordító- és tolmácsigazolvány kerül bemutatásra.

Cikk:

Üzletek működési engedélye

Kihez kell benyújtani a működési engedély iránti kérelmet?
Hogyan üzemeltethető az üzlet?
Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt?
Mit kell tartalmaznia a működési engedély iránti kérelemnek?
Mely szakhatóságok vesznek részt a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban?
Helyszíni szemle az engedélyezési eljárás során
Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről
A kereskedő bejelentési kötelezettsége
A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása)
Üzlet működése során fizetendő illeték

Kihez kell benyújtani a működési engedély iránti kérelmet?

A kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőhöz kell benyújtani. §

Hogyan üzemeltethető az üzlet?

Üzlet

  1. - ha meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett - csak a kereskedelmi hatóság által, a jogszabály szerint kiadott működési engedéllyel;
  2. egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően

üzemeltethető.

A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak.

A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a működési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja. §

Minden üzlet esetében kell kérni működési engedélyt?

Nem. Csak az alább felsorolt, ún. üzletköteles termékek forgalmazása esetén kell működési engedélyt kérni. §

  1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. § szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;
  2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet § hatálya alá tartozó termékek;
  3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
  4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet § szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
  5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;
  6. nem veszélyes hulladék;
  7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat § szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. § szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag. §

Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek.

Előfordulhat természetesen, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet - a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz. §

Mit kell tartalmaznia a működési engedély iránti kérelemnek?

A kérelemben meg kell adni

  1. a kereskedő fontosabb adatait (a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, illetve a kistermelő regisztrációs számát, valamint a kereskedő statisztikai számát),
  2. az üzlet adatait (az üzlet tulajdonosának nevét; az üzlet címét, helyrajzi számát, alapterületét, használatának jogcímét; az üzlet elnevezését és napi/heti nyitvatartási idejét),
  3. üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt üzletköteles és egyéb termékeket (külön kiemelve az árusítani kívánt jövedéki termékeket),
  4. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem) és
  5. üzletek szerinti bontásban a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.

A kérelemhez csatolni kell nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével); haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot; közös tulajdonban álló üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Értelemszerűen szükséges a keltezés, valamint a kérelmező (bejelentő) aláírása (bélyegzője). §

Mely szakhatóságok vesznek részt a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban?

A különféle típusú szakkérdésekben különböző hatóságok segítik a jegyzők munkáját.

A működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságokként jelölték ki:

  1. a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
    • a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
    • a magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,
  2. állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
    • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában elsőfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
    • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
  3. ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége - első fokú eljárásban a területi környezetvédelmi hatóságot, másodfokú eljárásban a környezetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,
  4. olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak
    • a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén - a 4/2. alpontban foglalt kivétellel - az első- és másodfokú hatósági eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóságokat,
    • az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) működtetni kívánt üzlet esetében tűzvédelmi szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint
  5. a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében munkabiztonsági szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,
  6. a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében - az általános és sajátos építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - építésügyi szakhatóságként az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert. §

Helyszíni szemle az engedélyezési eljárás során

Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről értesíti az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait (társasház esetében a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetében az elnököt) is. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban észrevételeket lehet benyújtani, melyeket a jegyző a szemlén ismertet. §

Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről

A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. §

A kereskedő bejelentési kötelezettsége

A kereskedő a működési engedély megadását követően a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi. A jegyző eljárásában megfelelően alkalmazni kell azon rendelkezéseket, mely szerint a jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatallal, növényvédő szer vagy annak hatóanyagának forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatallal közli.

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változást - amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból. §

A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali bezáratása)

Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja. Ez a jegyző mérlegelési jogkörén alapul.

A jegyző nem mérlegelhet, azaz a működési engedélyt visszavonja, illetve tevékenység folytatását megtiltja, és a kereskedőt, illetve az üzletet a nyilvántartásból törli és az üzletet bezáratja, ha

  1. a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
  2. a kereskedő az üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt sem tesz eleget a jegyző határozatában foglaltaknak,
  3. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási időszak alatt továbbra is nyitva tart,
  4. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának megtiltása ellenére tovább használja.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési engedéllyel nem rendelkező üzletben folytat kizárólag üzlethez kötött kereskedelmi tevékenységet, a jegyző köteles az üzletet azonnal bezáratni. §

Üzlet működése során fizetendő illeték

Az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás tárgyánál fogva illetékmentes. §