Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozási kötelezettségek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. október 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A vállalkozási kötelezettségek közül a könyvvezetési és könyvvizsgálati kötelezettség, a bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség, a beszámoló-készítési és biztosítási kötelezettség, valamint a járulékfizetési kötelezettség kerül bemutatásra.

Cikk:

Bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség

Számviteli alapelvek
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
Számviteli bizonylatok
A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:
Szigorú számadási kötelezettség
A bizonylatok megőrzése

A gazdálkodó szervezeteknek minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. A könyvvezetés a törvényben foglaltak és a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.. §

A könyvvizsgálat a gazdálkodó szervezet által készített éves beszámoló tartalmi és formai szempontok szerinti ellenőrzése. Alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, célja, hogy a beszámoló megbízható információkat szolgáltasson a gazdálkodó szervezet gazdasági, vagyoni és pénzügyi helyzetéről.

A könyvvezetés keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét befolyásoló gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Ez a tevékenység a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó - kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó -, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá más olyan szervezet, amelynek azt kormányrendelet előírja. Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik év január 1-jével, illetve köteles áttérni a kettős könyvvitelre, ha azt jogszabály előírja. §

A könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.

Számviteli alapelvek

  1. a vállalkozás folytatásának elve
  2. a teljesség elve
  3. a valódiság elve
  4. a világosság elve
  5. a következetesség elve
  6. a folytonosság elve
  7. az összemérés elve
  8. az óvatosság elve
  9. a bruttó elszámolás elve
  10. az egyedi értékelés elve
  11. az időbeli elhatárolás elve
  12. a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
  13. a lényegesség elve
  14. a költség-haszon összevetésének elve. §

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. §

Számviteli bizonylatok

Számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani.

A számviteli bizonylatot indokolt esetben idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. §

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei:

  1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
  2. a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
  3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
  4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
  5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
  6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
  7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
  8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
  9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
  10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a Számvitelről szóló törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell:

  1. az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását,
  2. az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. §

Szigorú számadási kötelezettség

A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. §

A bizonylatok megőrzése

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség.

A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. §

median