Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozói adók

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A vállalkozásokat terhelő különféle adófajtákról adunk áttekintő képet. Itt részletezzük az egyszerűsített vállalkozói adót, a társasági és osztalékadót az egyéni vállalkozó adózását, valamint az energiaadót is és ismertetjük a beruházási adóalap-kedvezményt.

Cikk:

A társasági adó bevallása és megfizetése

A társasági adó alanyai
Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke
Belföldi adózó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése
Külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése
Beszámoló készítésre nem kötelezett adózó
Az adókötelezettség folytatása
Adóelőleg bevallása
Az adóelőleg mértéke és esedékessége
Adóelőleg átalakulás esetén
A mezőgazdaságra vonatkozó speciális szabályok
Feltöltési kötelezettség
Mentesülés az adóelőleg-fizetési szabályok alkalmazása alól
A kisvállalati adó alanyára vonatkozó speciális szabályok

A társasági adóra vonatkozó elsődleges jogforrás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.).

A társasági adó alanyai

A társasági adó alanya a Tao.-ban nevesített belföldi, valamint külföldi személy. §

Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül:

  1. a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
  2. a szövetkezet,
  3. az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
  4. az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda és az erdőbirtokossági társulat,
  5. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP),
  6. a vízitársulat,
  7. az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
  8. a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
  9. európai területi együttműködési társulás,
  10. az egyéni cég,
  11. az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). §
  12. Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. §

Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha

  1. belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak,
  2. ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. §

Adófizetési kötelezettség, a társasági adó mértéke

A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). §

Az adózót jövedelme után társasági adókötelezettség terheli. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. §

A társasági adó mértéke főszabály szerint a pozitív adóalap 19 százaléka, de a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék. §

Az adóalap akkor pozitív, ha a vállalkozás nyereséges.

Belföldi adózó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése

A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége keletkezésének napja:

  1. a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti,
  2. az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik,
  3. a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján,
  4. más esetben az a nap, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön.

Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is). §

Külföldi vállalkozó adókötelezettségének keletkezése és megszűnése

A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon.

Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen vagy európai részvénytársaságként, vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg.

A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Lényeges, hogy az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi. §

Beszámoló készítésre nem kötelezett adózó

Előfordul, hogy az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett. Ilyenkor a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, úgy az utólag készített beszámoló alapján adóévenként - a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint - megállapítja a ténylegesen fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét. §

Az adókötelezettség folytatása

Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás - illetve az annak megfelelő eljárás - a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik. §

Adóelőleg bevallása

Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania, mégpedig az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet azonban adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget. §

Az adóelőleg mértéke és esedékessége

Az adóelőleg

  1. az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, egyéb esetekben pedig
  2. az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege. §

Az adóelőleg

  1. havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;
  2. háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint. §

Adóelőleg átalakulás esetén

Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (és az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget is fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság az ismertetett rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. §

Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság és európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó. §

Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem kell bevallania adóelőleget kiváláskor a fennmaradó, beolvadás esetén pedig az átvevő adózó akkor, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi. §

A mezőgazdaságra vonatkozó speciális szabályok

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

  1. az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében pedig 40 százaléka esedékes abban az esetben, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint, illetve
  2. az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében pedig 13,4 százaléka esedékes havonta akkor, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot. §

Feltöltési kötelezettség

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, aminek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Lényeges, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. §

Mentesülés az adóelőleg-fizetési szabályok alkalmazása alól

Nem kell az előzőekben ismertetett rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint abban az esetben sem, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek, az egyházi jogi személynek, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek sem. §

Azonban a jogi személy és az egyéni cég az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.

A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege:

  1. az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
  2. az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben. §

A kisvállalati adó alanyára vonatkozó speciális szabályok

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

  1. a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
  2. a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.