Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozói adók

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A vállalkozásokat terhelő különféle adófajtákról adunk áttekintő képet. Itt részletezzük az egyszerűsített vállalkozói adót, a társasági és osztalékadót az egyéni vállalkozó adózását, valamint az energiaadót is és ismertetjük a beruházási adóalap-kedvezményt.

Cikk:

Egyszerűsített vállalkozási adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó jelentősége
Az eva választására jogosultak köre
A bevételre vonatkozó kritériumok
A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok
Az adóalanyiság megszűnése
Nyilvántartási kötelezettség
Az eva alapja és mértéke
A bevétel
A bevétel értékének meghatározása
A bevétel megszerzésének időpontja
Korrekciók általános szabályai
Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei
A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei
Korrekció az evás közkereseti társaság és betéti társaság esetében
Adóbevallás
Adóelőleg
Az adó megfizetése

2003-tól, a 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva-törvény) elfogadásával egy új adónem, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésére került sor. A hatályos jogszabályok értelmében a törvényi feltételeknek megfelelő személyek, vállalkozások határozhatnak úgy, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó, az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) megfizetésével teljesítik, amelynek mértéke 2012. január 1-je óta 37 százalék. Az eva a törvényhozó szándéka szerint a kisvállalkozások adminisztrációs és adófizetési terheit kívánta csökkenteni, költségvetési oldalon pedig a bevételek növelése volt a cél.

Témakörünk elemzése kapcsán az alábbiak részletszabályaival találkozhat az olvasó:

  1. az eva-alanyiság feltételei,
  2. az eva alapja és mértéke,
  3. az eva bevallása és megfizetése.

Az egyes adónemekről az evára történő áttéréssel kapcsolatos szabályok külön írásban olvashatók.

Az egyszerűsített vállalkozói adó jelentősége

Az eva lényege, hogy az adónemhez tartozó adózó a 37 százalékos mértékű adó megfizetésével kiváltja a többi adónemben fennálló adókötelezettség teljesítését.

A kiváltás az alábbi adónemekre vonatkozik:

  1. egyéni vállalkozó esetében
    • a vállalkozói személyi jövedelemadóra;
    • a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adóra vagy átalányadóra;
    • az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) §;
  2. jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
    • a társasági adóra;
    • a tagnak juttatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadóra;
    • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóra;
    • az általános forgalmi adóra (kivéve: a jogutódlással megszerzett vagyon evás időszakban történő kivonását) §.
    • Viszont az evás adóalany is köteles az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulást fizetni. §

A cégautóadó 2009. február 1-jével hatályos módosulása érintette az eva alanyokat is.

Az egyéni vállalkozók tekintetében ugyan nem váltja ki az eva a cégautó adót, azonban mivel költséget nem számolnak el, ezért őket nem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség.

A társas vállalkozásokat azonban terheli a cégautóadó fizetési kötelezettség.

Aki az evát választja - és ezt a döntést az adó- és vámhatóság is elfogadja - az Eva-törvényben foglalt különös szabályokat alkalmazza az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során. §

Az eva választására jogosultak köre

Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint

  1. az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit az Eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy
  2. az állami adóhatóság az Eva-törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván. §

Az evát csak az Eva-törvényben taxatívan felsorolt alanyok választhatják. Ők a következők:

  1. az egyéni vállalkozó (az egyéni vállalkozók körébe tartozik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász, kivéve, amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi) §;
  2. az egyéni cég;
  3. a közkereseti társaság;
  4. a betéti társaság;
  5. a korlátolt felelősségű társaság;
  6. a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
  7. az erdőbirtokossági társulat;
  8. a végrehajtói iroda;
  9. az ügyvédi iroda és közjegyzői iroda;
  10. a szabadalmi ügyvivői iroda. §

A felsoroltak is csak akkor lehetnek evásak, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben:

a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte §;

  1. a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben és az egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést §;
  2. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását vele szemben §;
  3. az adóalany nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt §;
  4. az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására §;
  5. a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el. §

A folyamatos tevékenység végzésére, a bevétel elérésére, valamint - feltéve, hogy más, e törvény szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat - a belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezés kötelezettségének teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozást segítő ellátásban (gyermekgondozási segélyben, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg) vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül. §

Az adózó a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. §

A bevételre vonatkozó kritériumok

Az előzőeken túlmenően az lehet az eva alanya, akinek (amelynek)

  1. az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) - ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében - éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg §,
  2. az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. §

Ebben a körben bevételnek minősül

  1. nem adóalany egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
  2. nem adóalany jogi személynél és az egyéni cégnél bevételnek minősül - a számviteli törvény előírásainak megfelelően - az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az - ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított - általános forgalmi adóval,
  3. adóalanynál az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétel. §

Az adóalanyiság választásának további feltételei, hogy az adóalany:

ésszerűen várható bevétele az adóévben a 30 millió forintot nem haladja meg;

  1. az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet §;
  2. az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban rögzített közvetett képviselői tevékenységet §;
  3. belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. §

A tulajdonosi szerkezetre vonatkozó szabályok

A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adóévben a korábban kifejtetteken túl akkor lehet adóalany, ha az adóévben:

  1. valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is) §;
  2. más jogi személyben nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részesedés vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye) azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész. §

Az adóalanyiság megszűnése

Az adózó adóalanyisága megszűnik:

  1. a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem az Eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg. § Az adózó december 20-áig - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelentheti be az állami adóhatóságnak e tárgyú döntését, és ezt a bejelentését az említett időpontig írásban vissza is vonhatja. Kiemelendő, hogy a bejelentést meg kell tenni, ha az adózó december 20-án nem felel meg az eva-alnyiság bármely feltételének, vagy az állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van (az adózóra, bár az adóhatóság a bejelentés hiányában továbbra is eva-adózóként tartja nyilván, az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg). §;
  2. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek §;
  3. az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal §;
  4. a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot §;
  5. az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg §;
  6. a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával §;
  7. a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával §;
  8. a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni §;
  9. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik §;
  10. a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal §;
  11. a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal. §

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg. §

Nyilvántartási kötelezettség

Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek. A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitellel köteles teljesíteni. §

A közkereseti társaság, a betéti társaság, amelynek nem minden tagja korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég választhatja az Eva-törvény szerinti bevételi nyilvántartást vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelt. A választásról az első bejelentéssel egyidejűleg - nyomtatványon - kell nyilatkozni, ezt a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza. §

Az adóalanynak időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az Eva-törvény melléklete előírásainak megfelelően nyilván kell tartania, és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ezekben változtatni csak bizonylat alapján lehetséges, és természetesen az eredeti adatnak a változtatást követően is megállapíthatónak kell maradnia. A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. §

Az Eva-törvény melléklete részletes előírásokat tartalmaz a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére:

  1. megadja a bizonylat fogalmát, tartalmi kellékeit,
  2. rendelkezik a szigorú számadási kötelezettségről, valamint a nyilvántartások tartalmáról. §

Az eva alapja és mértéke

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani kell az Eva-törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. §

Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. §

A bevétel

Az eva megállapítása szempontjából bevételnek minősül:

  1. a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az eva törvényben rögzítettek szerint számított összeg, illetve
  2. más adóalany esetében a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt árbevétel, bevétel. §

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében - az Eva-törvényben foglaltak szerint - bevételnek minősül az adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított áfát is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (mint például a kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bon, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Az elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével. §

A bevételt - értelemszerűen - forintban kell meghatározni. Utalvány esetében a bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható. §

Nem minősül bevételnek a vagyoni érték, ha

  1. azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);
  2. az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);
  3. a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni (ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül);
  4. az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása). §

A bevétel értékének meghatározása

Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. §

Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben határozták meg, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásnak napját - más esetben a bevétel megszerzésének a napját - megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé. §

A bevétel megszerzésének időpontja

A bevétel megszerzésének időpontjánál szintén meg kell különböztetni a számviteli törvény hatálya alá tartozó és oda nem sorolt adóalanyokat. Előbbieknél a számviteli törvényben meghatározottakat kell alapul venni, a többi adóalanynál (az egyéni vállalkozó, illetve az evát választó közkereseti társaság és betéti társaság esetében) pedig az Eva-törvény az irányadó. §

Az Eva-törvény szerint a bevétel megszerzésének időpontja:

  1. pénz kapcsán az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okiratnál az átvétel napja, dematerializált értékpapírnál (olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza) pedig az értékpapír-számlán való jóváírása napja §;
  2. igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem) §;
  3. forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog (pl. a goodwill, azaz a cég üzleti jóhíre ilyen forgalomképes vagyoni jog) esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult §;
  4. elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás kapcsán a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik §;
  5. az előzőekben nem említett minden más esetben az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult §;
  6. a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a felsorolt időpontokig még nem szerezte meg (bizonylatmódosítás esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani). § Ha azonban az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni. §

Korrekciók általános szabályai

A törvény korrekciós tételeket is használ, amelyek értelemszerűen módosítják a bevétel összegét.

Valamennyi adóalany vonatkozásában növeli a bevételt az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. §

Az eva alapját - 2004. január 1-jétől alkalmazhatóan - csökkenti:

  1. jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás;
  2. az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel; továbbá
  3. az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. §

Az Eva-törvény az egyes adóalanyokra speciális korrekciós tételeket is megállapít. Ha az adóalany a speciális korrekciós tételeken túlmenően az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. §

Az egyéni vállalkozók korrekciós tételei

Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. §

Növeli az egyéni vállalkozó bevételét az adóalanyiság megszűnésének adóévében az az összeg, amelyet az Eva-törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az Eva-törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított, kivéve, ha az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnését követően az átalányadózást választja. §

A számviteli törvény hatálya alá tartozók korrekciós tételei

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el. §

Ugyanezen adóalanyi körben az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

  1. növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
  2. de csökkenti az előző rendelkezés alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg. §

Korrekció az evás közkereseti társaság és betéti társaság esetében

Az evát választó közkereseti társaság, betéti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég bevételeit csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

  1. az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;
  2. a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el. §

Az evás közkereseti társaság, betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

  1. mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
  2. egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között mutatott ki. §

Adóbevallás

Az evát adóévenként az adóalany állapítja meg és vallja be. §

Ettől eltérően, az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját és összegét az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. A becslésre irányuló eljárást az adóhatóság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül megindítja. §

Az adóév a naptári év, abban az évben pedig, amelyben megszűnik az adóalanyiság, értelemszerűen a naptári év első napjától a megszűnés napjáig terjedő időszak. §

A bevallás benyújtásának határideje §:

  1. a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő február 25., de ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30. nap,
  2. a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja. §

Az evaelőleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásban bevallani. Az egyéni vállalkozónak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően, ezer forintra kerekítve szerepelteti. §

Adóelőleg

Az adóalany az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles adóelőleget fizetni. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva. §

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az Eva-törvény szerinti korrekciós tételekkel. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva a korrekciós tételekkel. §

Az adó megfizetése

Az adóelőleget a december hónap 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.

Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. A visszaigényelt különbözetet az adó- és vámhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.

median