Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vállalkozók pénzügyei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A témakörben egyebek között tájékozódhatnak a bankhitelszerződésről, mely révén a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Részletezzük a számviteli alapelveket és szót ejtünk a Kft törzstőkéjéről, a tagok vagyoni hozzájárulásáról, a kötvényről és a részvényről, a veszteségelhatárolásról valamint a visszafizetendő befektetési adóhitel kiszámításáról.

Cikk:

Veszteségelhatárolás

A veszteségelhatárolás fogalma
Veszteségelhatárolás a mezőgazdaságban
Veszteségelhatárolás privatizációs lízingszerződéseknél
Átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás

A veszteségelhatárolás fogalma

Előfordulhat, hogy egy vállalkozásnál az adóalap bármely adóévben negatív lesz. Ilyenkor a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy ezzel az összeggel a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkenthesse az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezt az ún. csökkentést (csökkentő tényezőt) nevezzük elhatárolt veszteségnek. §

A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság e rendelkezéseket nem alkalmazhatja. §

A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. §

Ettől eltérően, amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. §

Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. §

Ezeket a rendelkezéseket alkalmazza az adózó a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, ha adókötelezettsége a felszámolási eljárás (vagy annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik. A felszámolási időszak egy adóévnek minősül. §

Veszteségelhatárolás a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az előzőekben ismertetett rendelkezéseket alkalmazza. §

Veszteségelhatárolás privatizációs lízingszerződéseknél

Külön rendelkezést tartalmaz a társasági és osztalékadóról szóló törvény (Tao.) az ún. privatizációs lízingszerződésekkel kapcsolatos veszteségelhatárolásra. Eszerint, amennyiben a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés áll be, avagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, úgy a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az érintett vállalkozás nem alkalmazhatja a korábban bemutatott veszteségelhatárolási módot. §

Átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre - a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva - az általános előírásokat alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti (korábban ezt az adóhatóságnak kellett engedélyeznie). A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. §

A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideérte kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is),

  1. ha az átalakulás, egyesülés, szétválás során benne - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás, egyesülés, szétválás napját megelőző napon rendelkezett, és
  2. a jogutód társaság az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást, egyesülést, szétválást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. §

A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. §

Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra,

  1. ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
  2. ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és
    • annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,
    • a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.

median