Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Versenyjog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása, valamint a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény számos versenyjogi tilalmat határoz meg.

Cikk:

Versenyjogi tilalmak

Versenyjogi tilalmak
A tisztességtelen piaci magatartás tilalma
Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
A versenyt korlátozó megállapodások tilalma
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Vállalkozások összefonódása

Versenyjogi tilalmak

Az üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása, valamint a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (1996. évi LVII. tv., a továbbiakban: Tpvt.) az alábbi versenyjogi tilalmakat határozta meg:

  1. a tisztességtelen verseny tilalma (tisztességtelen verseny tilalma) §,
  2. az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma §,
  3. a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma (kartelltilalom) §,
  4. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma §,
  5. a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúziókontroll) §.

A versenyjogi tilalmak megtartását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrzi, kivéve a versenytörvény és a reklámtörvény (2008. évi XLVIII. tv.) által meghatározott két esetkörben. §

A bíróságok hatáskörébe tartoznak a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző tevékenységek § (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás).

A tisztességtelen piaci magatartás tilalma

Mivel a gazdaság szereplői által egymással szemben tanúsítható tisztességtelen magatartások mindegyikének törvényben való nevesítése lehetetlen, ezért szükséges egy olyan fő irányelv, amely minden (bármiféle) tisztességtelen magatartást általánosságban megtilt.

A mai versenytörvény szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársakat, a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (együtt: üzletfelek törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. §

A törvény ezt követően néhány fontosabb esetre külön nevesített tilalmat tartalmaz, így tilos

  1. a versenytársakkal szemben a hírnévrontás és a hitelrontás (előbbi az üzleti jóhírnevet, utóbbi a hitelképességet részesíti törvényi védelemben) §;
  2. az üzleti titkot tisztességtelen módon (pl. munkaerő-csábítás útján) megszerezni vagy felhasználni, mással közölni vagy nyilvánosságra hozni §;
  3. az olyan tisztességtelen felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének a megakadályozását célozza (bojkott-felhívás) §;
  4. az utánzás, azaz forgalomképes ingó dolgot (terméket) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel (csomagolással, megjelöléssel) vagy elnevezéssel - ideértve az eredetmegjelölést is - előállítani, forgalomba hozni, vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni §;
  5. valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az
    • versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,
    • versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,
    • az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy
    • arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék §;
  6. a licitálás, a versenyeztetés (versenytárgyalás, pályáztatás, árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságát bármilyen módon megsérteni §.

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtévesztésének tilalmát jelenti. §

Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja - ideértve bármely információközlést, annak megjelenési módjától, eszközétől függetlenül -, egyéb magatartása, tevékenysége vagy mulasztása (a továbbiakban együtt: üzleti gyakorlat), amely

  1. jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányul, vagy akik tudomására juthat, vagy
  2. figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben az üzletfél üzleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre,
  3. és ezáltal befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas. §

A használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e. §

Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti gyakorlat alkalmazása, így különösen olyan körülmények teremtése, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását, ha ez befolyásolja az üzletfelek vagy lehetséges üzletfelek gazdasági magatartását, vagy erre alkalmas. §

Ezeket a rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az üzleti gyakorlat kizárólag önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró személyt érint. §

Az üzleti gyakorlat megítélése során az olyan üzletfél magatartását kell alapul venni, aki a gazdasági kapcsolatokban általában elvárhatóan tájékozott, és az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. §

Annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e, a használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó. §

Az összehasonlító reklámban

  1. kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze,
  2. az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és - ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is - tárgyilagosnak kell lennie,
  3. eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat. §
  4. Ezen rendelkezések megsértéséért azon a vállalkozáson túl, amelynek az üzleti gyakorlattal érintett áru értékesítése, szolgáltatása vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll, az is felel, aki az üzleti gyakorlat keretében közölt üzleti kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében az üzleti kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt, ha a jogsértés az üzleti kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem az üzleti gyakorlat alkalmazója kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye. §

A versenyt korlátozó megállapodások tilalma

A versenytörvény alapján tilos a vállalkozások közötti:

  1. megállapodás és összehangolt magatartás, valamint
  2. a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely

a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. §

A versenyt korlátozó megállapodás lehet:

  1. vertikális (mellérendelt felek: versenytársak, eladó és viszonteladó stb. közötti),
  2. horizontális (alárendelt felek: eladó és vevő stb. közötti),
  3. vertikális és horizontális elemekkel rendelkező.

A versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom) vonatkozik különösen:

  1. a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására (ún. árkartell) §;
  2. az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására (ún. kontigentáló kartell) §;
  3. a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására, valamint a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására (ún. piacfelosztó kartell) §;
  4. a piacra lépés akadályozására §;
  5. arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, (pl. olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben) §;
  6. a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához §.

Az érintett piac meghatározásánál figyelembe kell venni:

  1. a megállapodás tárgyát alkotó árut §;
  2. a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel az ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait §;
  3. a földrajzi területet (a földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni) §.

Nem minősül a kartelltilalomba ütközőnek a megállapodás, ha

  1. egymástól nem független vállalkozások között jön létre §,
  2. csekély jelentőségű (ún. bagatellkartel) §,
  3. a kormány csoportmentességi rendeletben mentesítette a megállapodást a tilalom alól. §

A versenytörvény egyebek mellett meghatározza a nem független § és a független vállalkozás §, valamint a csekély jelentőségű a megállapodás fogalmát. §

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

Maga a gazdasági erőfölény nem tiltott, az egyes piacokon monopolhelyzetben lévő cégek kihasználhatják a helyzetükből adódó lehetőségeket, de az erőfölénnyel nem lehet visszaélni. § Minden vállalkozás igyekszik gazdasági erőfölényt kialakítani, amit versenyjogsértés nélkül úgy érhet el, ha nem használ tisztességtelen eszközöket. Nemcsak egy, hanem több vállalkozás illetve vállalkozáscsoport közösen is lehet gazdasági erőfölényben. §

A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek három csoportja van:

  1. a kizsákmányoló visszaélés (a vevőket közvetlenül érinti; a vállalkozó a versenyben realizált előnyöknél indokolatlanul nagyobb mértékben terheli a vevőket, például az indokolatlanul magas árak alkalmazása),
  2. korlátozó visszaélés (a vevőket közvetve érinti; konkrétan a verseny korlátozását jelenti, például a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás),
  3. mindkét csoport jellemzőivel rendelkező esetek.

A versenytörvény - az általános tilalom mellett - példálózó jelleggel felsorolja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző egyes magatartásokat. A versenytörvény szerint így különösen tilos:

  1. az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni §;
  2. a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni §;
  3. indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától §;
  4. a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni §;
  5. az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani §;
  6. az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához §;
  7. azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben §;
  8. a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni §;
  9. a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni §; vagy
  10. a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni §.

Azt, hogy milyen vállalkozás, cég van az érintett piacon gazdasági erőfölényben §, a versenytörvény az alábbi szempontok szerint tartja megállapíthatónak §:

  1. gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja,
  2. anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A gazdasági erőfölény megítéléséhez kiemelten vizsgálni kell §:

  1. azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli §;
  2. a vállalkozás illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását §;
  3. az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve a vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását §.

Vállalkozások összefonódása

A vállalkozások összefonódása ellenőrzésének lényege, hogy kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően létesülhessenek meghatározott feltételeket teljesítő fúziók. A fúziókontroll alapján a fontosabb, versenyt korlátozó vállalategyesülés, -felvásárlás vagy irányításszerzés nem kerülheti meg a kötelező versenyfelügyeleti ellenőrzést.

Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha §

  1. két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik (fúzió), §
  2. egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, § vagy
  3. több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. §

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások illetve vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. § Külön szabály vonatkozik a biztosító intézetek, a befektetési szolgáltatók, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódására. §

A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódáshoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal 24. § szerinti engedélyét kérni. §

Nem engedélyköteles a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel nem róható okból nem volt lehetséges. §

A vállalkozásoknak a fenti feltételeknek megfelelő összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges, az engedély megadásáig ún. függő jogi helyzet keletkezik. Ha a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt megadja, a szerződés hatályossá válik, ha nem, akkor a szerződés érvénytelen szerződésnek minősül, és a megállapodás előtti állapotot kell a feleknek visszaállítaniuk. §