Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Versenyjog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. április 14.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

PiktogramKapcsolódó anyagok

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása, valamint a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény számos versenyjogi tilalmat határoz meg.

Cikk:

Versenyfelügyeleti eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal szervezete, hatásköre és illetékessége
A versenyfelügyeleti feladatok
A versenyfelügyeleti eljárás főbb szabályai

A Gazdasági Versenyhivatal szervezete, hatásköre és illetékessége

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) autonóm államigazgatási szerv, amely ellátja az e törvényben és a külön törvényben meghatározott versenyfelügyeleti és egyéb feladatokat. A Gazdasági Versenyhivatal ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az Európai Unió joga a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utal. § A GVH önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv §, országos hatáskörrel és illetékességgel §:

  1. eljár minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe, §
  2. elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak. §

A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő §, a szerv a Kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll.

A GVH élén az elnök áll §, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre §, munkáját két elnökhelyettes segíti, akiket szintén a köztársasági elnök nevez ki hat évre. Az elnök egyebek mellett §:

  1. vezeti a GVH-t; §
  2. képviseli a GVH-t; §
  3. megállapítja a GVH szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a GVH létszámkeretét, kiadmányozási rendjét; §
  4. gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat; §
  5. kijelöli a Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint az Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a GVH-t képviselő személyeket; §
  6. irányítja a GVH versenykultúrát és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúráját fejlesztő tevékenységét; §
  7. részt vehet az Országgyűlés ülésén; §
  8. külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad; §
  9. évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a GVH tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül; §
  10. a Kormány ülésén a GVH feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt. §

A Versenytanács a GVH szervezeti keretei között működő döntéshozó testület, amely

  1. érdemi határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során, §
  2. hivatalból elrendeli a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat végrehajtását, §
  3. elbírálja a vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet. §

A Versenytanács elnökből és tagokból áll §, a GVH egyik elnökhelyettesét a köztársasági elnök bízza meg a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával. A Versenytanács tagjait szintén a köztársasági elnök nevezi ki - a GVH elnökének javaslatára - hat évre, a tagok a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek vannak alárendelve. Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát háromtagú vagy öttagú tanácsban hozza meg. §

A GVH vizsgálatot végző, illetve a vizsgálat eredményességét segítő feladatokat ellátó, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselőit vizsgálónak nevezik, akiket a GVH elnöke nevez ki. §

  1. A Versenytanácsnak az ügy érdemében hozott határozatának felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 8 napon belül keresettel kérhető a Fővárosi Törvényszéktől. A keresetlevelet a Vesenytanácshoz kell benyújtani. A bíróság a Versenytanács határozatát megváltoztathatja. §

A versenyfelügyeleti feladatok

Fontos tudni, hogy egyes versenyfelügyeleti eljárások más hatóságok hatáskörébe tartoznak, így például:

  1. a gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság,
  2. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében a Felügyelet,
  3. az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és - a beszédcélú telefonhívás kivételével - elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

jár el. §

Ezek a hatásköri szabályok nem zárják ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél az e törvény rendelkezéseinek megsértésére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. §

A versenyfelügyeleti eljárás főbb szabályai

A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások főbb területei:

  1. tisztességtelen verseny tilalma, §
  2. üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, §
  3. gazdasági versenyt korlátozó megállapodások, §
  4. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, §
  5. vállalkozások összefonódásának ellenőrzése. §

A GVH eljárásai kérelemre vagy hivatalból indulnak. §

Kérelemre indul az eljárás §:

  1. az átmeneti irányításszerzés engedélyezett egyéves törvényi határidejének meghosszabbítása iránt; §
  2. engedélykérés összefonódás engedélyezéséhez (az 1990-es régi versenytörvény "szervezeti egyesülésnek" nevezte a fúziókat). §

A GVH minden egyéb eljárása hivatalból indul.

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai §:

  1. a vizsgáló eljárása,
  2. a Versenytanács eljárása,
  3. utóvizsgálat,
  4. végrehajtás.

A vizsgáló az érdemi határozattal befejezett ügyben utóvizsgálatot is tarthat annak ellenőrzése érdekében, hogy a hivatalbóli eljárás során az ügyfél által, a versenyjogi szabályozásnak való megfelelés érdekében vállalt kötelezettségvállalásoknak az ügyfél eleget tett-e, továbbá az eljárás során hozott határozatban foglalt előzetes vagy utólagos feltétel teljesülésének, a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából. § A vizsgáló emellett a Versenytanács által határozattal lezárt ügyben is utóvizsgálatot tarthat. Az utóvizsgálat után az eljáró Versenytanács a vizsgáló jelentése alapján

  1. ha az ügyfél az általa vállalt kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot szab ki, kivéve, ha a körülmények változására tekintettel a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése nem indokolt; ilyen esetben, továbbá akkor, ha az ügyfél a kötelezettséget teljesítette, az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti;
  2. végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e;
  3. a határozatban foglalt kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt;
  4. a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, teljesítés hiányában a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli. §

Az eljárás folyamán mind a vizsgáló, mind az eljáró Versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró Versenytanács hozhat határozatot. Az eljáró Versenytanács egyebek mellett bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a versenytörvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A vállalkozások társulásaival szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka. §

A GVH elnöke jogosult továbbá arra, hogy végzéssel ágazati vizsgálatot indítson. Erre abban az esetben kerül sor, ha az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik. Az eljárás a piaci folyamatok megismerését és értékelését szolgálja. § A GVH elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól - válaszadási határidő megjelölésével - adatszolgáltatást kérhet. Az adatszolgáltatás iránti felhívás nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a GVH elnöke bírsággal sújthatja. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka. § Az eljárás lefolytatása érdekében a GVH a Magyar Nemzeti Banktól és a szükséges adatokkal rendelkező állami szervektől ugyancsak adatokat kérhet.

A GVH a vizsgálat eredményéről jelentést készít, amelynek a minősített adatot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja. A jelentésre annak nyilvánosságra hozatala előtt az érintett szervezetek észrevételeket tehetnek. §

median