Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.09.23-án (szombat) 13:00 órától 2017.09.24-én (vasárnap) 01:00 óráig karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu azonosítással elérhető szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Anyakönyvek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. április 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az általános szabályok után az egyes anyakönyvi kivonatokra vonatkozó eljárásokat mutatjuk be. A születési anyakönyv a születés tényét bizonyító okirat. Írásunkból kiderül, kik kötelesek a születés bejelentésére, mit tartalmaz a születési anyakönyvi kivonat, valamint melyek az eljárás lefolytatására jogosult hatóságok. Ugyanezen rendszer szerint mutatjuk be a házassági és a halotti anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos eljárási kérdéseket, továbbá foglalkozunk a külföldi anyakönyvi események hazai anyakönyvezésével is.

Cikk:

Házassági anyakönyvi kivonat

Illetékesség
A házasságkötési szándék bejelentése
A házasságkötés
A házassági anyakönyvi kivonat

Illetékesség

A házasságkötést az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt. §

A házasság megkötésére irányuló eljárásra, valamint a házasság anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek a szándékukat bejelentik. §

A házasságkötési szándék bejelentése

A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető a törvény 1. melléklete szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.

A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes.

Ha az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi. §

A házasságkötés

Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24-26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.

A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek.

Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt?

Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.

A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja.

Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.

Ha valamelyik házasuló a feltett kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

Ha a házasság a fentiek szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a házasságkötést megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.

Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a törvényben foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi.

Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. §

A házassági anyakönyvi kivonat

A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza

  1. a házasságkötés helyét és idejét,
  2. a férj és a feleség
    • születési családi és utónevét,
    • házassági nevét,
    • születési helyét és idejét,
    • igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,
  3. a születendő gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást,
  4. a házasság
    • megszűnésének tényét, idejét,
    • érvénytelenné nyilvánításának tényét, idejét,
  5. a házastársak házassági neve módosításának tényét a hatálybalépés megjelölésével,
  6. az érvényes házasságnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját. §