Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Személyi okmányok, nyilvántartás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. augusztus 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az államigazgatás számos területén találkozhat az olvasó különböző okmányokkal, okiratokkal, amelyek általában valamilyen jogosultságot vagy adatot igazolnak. Részletezzük, hogy kinek kell vagy lehet ezeket az igazolványokat (pl. személyi igazolvány, adóigazolvány, TAJ-kártya, lakcímkártya, diákigazolvány), okiratokat kiváltania, milyen hatóságoknál szerezhetők be az iratok, milyen eljárás keretén belül, és mennyi illetéket kell fizetnünk az igazolványok, okiratok kiadásáért. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás kapcsán betekintést kap az olvasó, hogy kiknek az adatait tartalmazza a nyilvántartás és hogyan lehet innen szolgáltatásokat igénybe venni.

Cikk:

Lakcímkártya (lakcímigazolvány) és a személyi azonosító

A személyi azonosító
Mikor adják ki külön kérés nélkül, hivatalból a lakcímkártyát?
Mikor kell kérelemre kiadni a lakcímkártyát?
Lakcímkártya igénylése kiskorú részére
Hol kérhetjük a lakcímkártya kiadását?
Mennyibe kerül az igazolvány kiadása?
Milyen dokumentumokra van szükség az ügyintézéshez?
Az igazolvány érvényessége

A személyi azonosító

A korábbi személyi szám helyébe lépő személyi azonosítót tartalmazó igazolványt a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt állítják ki. Ezt szokták lakcímigazolványnak vagy lakcímkártyának nevezni. § Az igazolvány rendeltetése, hogy a polgárt tájékoztassa személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy ezeket az adatokat a polgár közhitelűen igazolhassa.

A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

Mikor adják ki külön kérés nélkül, hivatalból a lakcímkártyát?

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

  1. arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;
  2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;
  3. a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;
  4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását;
  5. arra a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor;
  6. a polgár elektronikus úton jelenti be tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését. §

Mikor kell kérelemre kiadni a lakcímkártyát?

Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

  1. személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;
  2. a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztette, eltulajdonították, megsemmisült);
  3. hatósági igazolványa megrongálódott;
  4. lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás);
  5. 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.

Lakcímkártya igénylése kiskorú részére

Az újszülött törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg továbbíthatja az anyakönyvvezetőnek az iránti kérelmét, hogy a törvényes képviselők nevét és telefonszámát az újszülött hatósági igazolványán feltüntessék.

Továbbá a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselője kérheti neve és telefonszáma feltüntetését a kiskorú hatósági igazolványán.

Hol kérhetjük a lakcímkártya kiadását?

A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:

  1. az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;
  2. a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő szerv a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
  3. a nyilvántartást kezelő szerv
    • a magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével,
    • a személyi azonosító visszavonásával és törlésével kapcsolatos eljárásban;
  4. az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Magyarország területén élő magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
  5. a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a törvényben meghatározott esetben, valamint a Magyarország területén élő magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban;
  6. az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban;
  7. a születés helye szerint illetékes járási hivatal a törvényben meghatározott esetben;
  8. a kijelölt kormányhivatal
    • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint
    • a honosított polgár és a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával kapcsolatos eljárásban. §

Mennyibe kerül az igazolvány kiadása?

Milyen dokumentumokra van szükség az ügyintézéshez?

  1. a kérelmező érvényes, személyazonosításra alkalmas okmányára (pl. személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), a lakcímkártyára (az igazolvány cseréje esetén),
  2. a lakás feletti rendelkezési jog igazolására (tulajdoni lapra vagy adásvételi szerződésre, önkormányzati bérlakás esetében bérleti szerződésre), illetve a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulására.

Az igazolvány érvényessége

Az igazolvány érvényét veszti, ha

  1. a bejegyzett adatok megváltoztak;
  2. megrongálódott, elveszett, eltulajdonították;
  3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,
  4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság;
  5. a tulajdonosa meghalt. §

Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve - elhalálozása esetén - hozzátartozója vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a törvényben megjelölt hatóságnak. §

Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha

  1. a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja;
  2. a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) az idegenrendészeti hatóság visszavonta;
  3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
  4. a menekültként elismert személy menekültkénti, az oltalmazottként elismert személy oltalmazottkénti elismerését visszavonták;
  5. a polgár magyar állampolgársága megszűnt;
  6. a bevándorolt jogállású személy bevándorlási engedélyét visszavonták. §