Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Utazási okmányok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. június 12.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Tájékozódhatnak a külföldre utazásból kizárt személyek köréről, az útlevelek fajtáiról. Megtudhatják, miként lehet soron kívül útlevelet igényelni.

Cikk:

Magánútlevelek fajtái, igénylése

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet?
Csak személyesen igényelhetek útlevelet?
Mit kell tenni az okmányirodában?
Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába?
Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet?
Mennyibe kerül az útlevélkérelem?
Mennyit kell várni a kész útlevélre?
Mikor tagadhatják meg az útlevél kiadását?
Lehet-e fellebbezni az elutasítás ellen?
Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél?
Milyen kötelezettségei vannak a birtokosnak?
Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet?
Mikor kell leadni az útlevelet?
Mikor kell kérni az útlevél cseréjét?
Mikor állítanak ki második magánútlevelet?
Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért?
Mennyibe kerül a soron kívüli, sürgősségi, azonnali útlevél?
Mikor lehet ideiglenes útlevelet kérni?

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet?

A kérelmező

  1. a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet belföldön a járási hivatalnál vagy az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
  2. a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelmet a járási hivatalnál vagy az általános hatáskörű útlevélhatóságnál,
  3. a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelmet a járási hivatalnál és az általános hatáskörű útlevélhatóságnál,
  4. a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél,
  5. az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél,
  6. a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
  7. a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kérelmező lakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél,
  8. a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél

nyújthatja be.

Az utazást elrendelő szervnek - a kérelmező nevében - a határátlépési igazolvány iránti kérelmet az általános hatáskörű útlevélhatóságnál kell benyújtania.

Az úti okmányt előállító szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél tekintetében a konzuli tisztviselő az útlevélhatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt. §, §

A Központi Hivatal székhelye: 1133 Budapest, Visegrádi u. 110-112., Központi Okmányirodai ügyekben általános és konkrét tájékoztatás a 1818-as Ügyfélvonalon (helyi tarifával hívható kékszám) kérhető, ahol a munkatársak a nap 24 órájában állnak az ügyfelek rendelkezésre. Szintén vonalas telefonszám: 06 (1) 412-6445 (kizárólag gépjármű-ügyintézés).

Csak személyesen igényelhetek útlevelet?

Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja. §

Mit kell tenni az okmányirodában?

Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelem benyújtására külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.

Az útlevél iránti kérelemről az általános hatáskörű útlevélhatóság, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő - fő szabály szerint - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező saját kezű aláírását, arcképmását és az ún. második biometrikus adatot, továbbá a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.

Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott úti okmány átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni. A vissza nem adott útlevél megsemmisítéséről az általános hatáskörű útlevélhatóság útján kell intézkedni, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal illetékes területi szerve megsemmisíti. §

Mit kell magunkkal vinnünk az okmányirodába?

Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező a kérelmezett úti okmány adattartalmát képező személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmező útlevelének aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá. Az 1998. évi XII. törvény 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel a kérelmező az útlevél kérelmezésekor köteles a második biometrikus adatot az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.

Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, illetve a külföldön élő magyar állampolgár előző, le nem járt érvényességi idejű magánútlevelét az új úti okmány átvételével egyidejűleg köteles a konzuli tisztviselőnél személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni az új magánútlevél átvételekor.

Ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is.

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.

Nem kell csatolni a szülők (törvényes képviselők) hozzájáruló nyilatkozatát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az ideiglenes magánútlevél kiállítására irányuló kérelemhez, ha a kérelmező útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, elveszett, vagy azt eltulajdonították. Ebben az esetben az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb a korábbi magánútlevéllel megegyező érvényességi idővel lehet kiállítani.

A szolgálati útlevél iránti kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.

A kérelmező személyi adatainak és úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez - a jogszabályban foglalt kivétellel - az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:

  1. a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
  2. az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
  3. kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
  4. a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte. §

Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet?

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselő nyújtja be. A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú, és útlevelének az ún. második biometrikus adatot nem kell tartalmaznia. §

Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé.

Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező a kérelmezett úti okmány adattartalmát képező személyes adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmező útlevelének aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá. Az 1998. évi XII. törvény 7. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel a kérelmező az útlevél kérelmezésekor köteles a második biometrikus adatot az útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani.

Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, illetve a külföldön élő magyar állampolgár előző, le nem járt érvényességi idejű magánútlevelét az új úti okmány átvételével egyidejűleg köteles a konzuli tisztviselőnél személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni az új magánútlevél átvételekor.

Ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is.

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot.

Nem kell csatolni a szülők (törvényes képviselők) hozzájáruló nyilatkozatát kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az ideiglenes magánútlevél kiállítására irányuló kérelemhez, ha a kérelmező útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, elveszett, vagy azt eltulajdonították. Ebben az esetben az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb a korábbi magánútlevéllel megegyező érvényességi idővel lehet kiállítani.

A szolgálati útlevél iránti kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát.

A kérelmező személyi adatainak és úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez - a jogszabályban foglalt kivétellel - az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:

  1. a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;
  2. az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;
  3. kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
  4. a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte. §

Az utolsó pont kapcsán fontos kiemelni, hogy mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges a magánútlevél kiadásához. Amennyiben a szülői felügyelet megszűnt, illetve szünetel, az ezt igazoló jogerős bírósági határozat másolatára van szükség.

Mennyibe kerül az útlevélkérelem?

A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.

A kérelem benyújtásának időpontjában

  1. három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint;
  2. két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint.

A második magánútlevél kiadásának illetéke a fenti mértékek kétszerese.

Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - a meghatározott illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.

Mennyit kell várni a kész útlevélre?

A hatóság 30 napon belül készíti el a magánútlevelet.

A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet haladéktalanul állítja ki.

Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívüli eljárás keretében hét napon belül kiállítja.

Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül kiállítja.

Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet azonnali eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított huszonnégy órán belül kiállítja. §

A kérelmező az útlevelet postán kapja meg, de kérheti azt is, hogy az okmányirodánál vegye át.

Mikor tagadhatják meg az útlevél kiadását?

Ha a kérelmezővel szemben a külföldre utazást korlátozó rendelkezések valamelyike áll fenn.

Lehet-e fellebbezni az elutasítás ellen?

Az útlevélhatóság határozatának felülvizsgálatáról a bíróság soron kívül dönt. §

Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél?

Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg.

Érvénytelen az úti okmány, ha

  1. elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,
  2. személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
  3. hamis vagy meghamisították,
  4. jogosulatlanul használták fel vagy jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,
  5. az arra való jogosultság megszűnt,
  6. érvényességi ideje lejárt,
  7. annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
  8. a törvényben foglalt okok alapján visszavonták,
  9. a használatára jogosult meghalt, vagy
  10. annak jogosultja az úti okmányáról lemondott. §

Milyen kötelezettségei vannak a birtokosnak?

Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás vagy visszatartás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosultnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.

Az úti okmányt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni, abba bejegyzést tenni nem szabad. Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést. §

Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet?

Akinek az úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál bejelenteni. Az úti okmány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Ha a bejelentési kötelezettséget a rendőrségnél teljesítették, a rendőrség elektronikus úton értesíti az általános hatáskörű útlevélhatóságot. A járási hivatal, illetve az általános hatáskörű útlevélhatóság haladéktalanul gondoskodik az úti okmány eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése tényének központi útiokmány-nyilvántartásban történő átvezetéséről. §

Mikor kell leadni az útlevelet?

A(z)

  1. európai parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, vagy annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
  2. a szolgálati útlevelét a kiadásra javaslatot tevő szervnél,
  3. hajós szolgálati útlevelet a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezetnél,
  4. az 1-3. pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél,
  5. az 1-4. pontban meghatározott útlevelek kivételével egyéb okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a járási hivatalnál tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság.

A külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgár előző, le nem járt érvényességi idejű magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét, diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevelét az új úti okmány átvételével egyidejűleg köteles a konzuli tisztviselőnél személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni.

Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles az általános hatáskörű útlevélhatóságnál, a járási hivatalnál leadni.

A jogosultja halála esetén a még le nem járt érvényességi idejű úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a járási hivatalhoz, a kiállító útlevélhatósághoz vagy külföldön a konzuli tisztviselőhöz személyesen vagy postai úton eljuttatni. §

Mikor kell kérni az útlevél cseréjét?

Az úti okmány cseréjét akkor kell kérni, ha megváltoztak a személyi adatok, vagy ha az úti okmány személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt vagy megrongálódott. §

Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.

Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt

  1. a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, vagy
  2. a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át. §

Mikor állítanak ki második magánútlevelet?

Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.

A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb két évig érvényes, kivéve a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, az ő esetükben legfeljebb 1 évig érvényes az útlevél. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év. §

Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért?

A második magánútlevél kiadásának illetéke a normál ügymenetért fizetendő díj kétszerese.

Mennyibe kerül a soron kívüli, sürgősségi, azonnali útlevél?

A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli kiállításáért a normál mértékű illetéken felül a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

A magánútlevél, valamint a második magánútlevél sürgősségi kiállításáért a normál mértékű illetéken felül a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

A magánútlevél, valamint a második magánútlevél azonnali kiállításáért a normál mértékű illetéken felül a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.

Mikor lehet ideiglenes útlevelet kérni?

A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.

Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.

Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal hivatalból kell kiadni

  1. annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal,
  2. annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal.

Az ideiglenes magánútlevél Magyarország területére történő egyszeri beutazásra jogosít. §